Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola
A Harmónia Alapokú Művészeti Iskola 1993-ban kezdte meg működését Győr-Moson-Sopron megye első nem állami fenntartású művészetoktatási intézményeként azon szándéktól vezérelve, hogy a megyében élő tehetséges fiatalok iskolarendszerű képzésben részesüljenek. A kezdetben kis magániskolaként induló Harmónia mára a megye egyik meghatározó szerepet betöltő intézménye, mely nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a környékbeli településeken is megteremtette, és azóta is folyamatosan biztosítja a művészeti nevelés feltételeit lassan huszonöt éve.
Az első tanévben 88 gyermek iratkozott be, és a zenei előképző után zongora, furulya, fuvola, hegedű, gitár és ütőhangszer szakokon kezdték meg hangszeres tanulmányaikat. A tanulók száma folyamatosan gyarapodott, és a hangszerválasztási lehetőség is tovább bővült. Az általános zenei képzésen és hangszereken kívül lehetőség nyílt a régizene, valamint a népzene és hangszereinek oktatására, így a billentyűs hangszerek között megjelent a csembaló, a vonós hangszerek között a gordonka. Népzene szakon a növendékek népi furulyán és népi hegedűn tanulhatnak, illetve népi ének szakot is lehet választani.
Az iskola már az alapításakor nagyon fontosnak tartotta a vidéken élő gyerekek művészeti nevelését, a zene- és táncoktatást az arra igényt tartó megyei településeken. A falvakban élő gyermekek rendszeres utaztatása nem kivitelezhető, így a tanárok utaznak az oktatási helyszínekre. A jelenlegi iskolahálózat kialakítása módszeresen, fokozatos kiépítéssel történt.
A legelső vidéki tagiskola Győrújfalun kezdte el működését 1994-ben, majd ezen a szigetközi útvonalon pár év alatt Győrzámoly, Győrladamér, Dunaszeg, majd legutóbb Dunasziget csatlakozott az anyaiskolához. A további tagiskolák működési helyszínei: Abda, Börcs, Öttevény, Enese, Győr-Ménfőcsanak, Győrújbarát, Pér és Mezőörs. Győrben három helyszínen folyik alapfokú művészeti oktatás.
A Harmónia egyik fő célkitűzése a kamarazenélés megszerettetése és művelése. Erre inspirálja a növendékeket az évenként megrendezésre kerülő Kamarazenei Fesztivál is, ahol az iskola kamaracsoportjai rendszeresen fellépnek és szép sikereket érnek el, több alkalommal fesztiváldíjat nyertek. Az iskola régizene együttese, gitárzenekara és a Quinto Ütőegyüttes több ízben kapott különdíjat. Az együttesek rendszeresen közreműködnek az iskola koncertjein, valamint városi rendezvényeken. A népzeneszakos növendékek is számos országos, kistérségi, regionális fesztiválon, versenyen vesznek részt és szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A Rezeda és a Bogláros népzenei együttes – a népi kultúra megszerettetésén kívül – országos, sőt határon túli hírnévre tettek szert.
Az iskola pedagógusai külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden növendéket a képességéhez és igényeihez mérten vezessenek be a zene világába, megadva a lehetőséget a zenei műveltség megszerzésére, illetve megtanítva a hangszertudás és kamarazenélés örömére. Az iskolai keretek között történő oktatáson kívül rendszeresen szerveznek a növendékek számára zenei és néptánc táborokat, műhelyfoglalkozásokat, házi zenei vetélkedőket, ahol kötetlenebb formában, jó hangulatban mélyíthetik el tudásukat, és teremthetnek szorosabb kapcsolatot egymással.
2017 nyarán már kilencedik alkalommal került megrendezésre a Győri Reneszánsz és Barokk Hét, melynek keretén belül régizene mesterkurzusokon vehetnek részt az érdeklődők. Gyermekek és felnőttek, hivatásos zenészek és zenebarátok egy héten át élvezhetik a közös muzsikálás örömét. A kurzuson a Harmónia tanárai és meghívott vendégoktatók irányítják a tanulókat.
A zeneoktatás mellett magas szintű néptáncoktatás is folyik. A tánctagozat az 1997–1998-as tanévben indult 200 beiratkozott gyermekkel. Az első tanévben a győri tagiskolák mellett Abdán, Börcsön, Kunszigeten és Enesén folyt néptáncoktatás. A következő években a sikeres működésnek köszönhetően a tagozat egyre bővült.
A néptánc tagozat célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk éltetése, a tánc mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Cél továbbá, hogy az oktató-nevelő tevékenység által a tehetséges gyermekek együttesi keretek között a színpadi táncművészet világát is megismerjék. A néptáncoktatás lehetőséget nyújt a gyermekek mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, hallásuk, ritmusérzékük, tér- és formaérzékük fejlesztésére, gazdagítására. Magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs készségét, képességét. Az iskola diákjai rendszeres résztvevői és díjazottjai a Regionális és az Országos Szólótáncversenyeknek, kamara- és csoportos kategóriában is kiemelkedő eredményeket érnek el, illetve több alkalommal részt vettek az ország legjobb koreográfiáit felvonultató Gyermek és Ifjúsági Néptánc Antológián is.
Az 1991-ben alakult győrújbaráti Csobolyó Néptáncegyüttes és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola kapcsolata a 2000–2001-es tanévben kezdődött, és a közös munka azóta is rendkívül sikeresnek bizonyul, hiszen a Csobolyó az évek alatt a régió egyik legjelentősebb műhelyévé nőtte ki magát. A Kisalföld Táncműhely és a Csutora Tánccsoport szintén rengeteget tettek és tesznek népi hagyományaink éltetéséért és megszerettetéséért.
Az iskola tevékenységét aktívan nyomon követte és támogatta dr. Barsi Ernő zenepedagógus, aki így méltatta az ott zajló munkát: „A Harmónia nevet viselő művészeti iskolát alapító Takács Zsolt feleségével és munkatársaival nem csupán egy zenét oktató iskolahálózatot hozott létre, hanem olyan intézményt, mely régiónyi területen munkálkodva, a művészet minden jelentős ágára kiterjedő tevékenységével igyekszik »teljesebb embereket«, s hazájukért is »érző«, érette tenni is akaró jövő nemzedéket nevelni.”
A művészeti nevelés jelenleg is magas szinten folyik. A szakmailag és emberileg felkészült tanári kar 20 telephelyen oktatja a jövő nemzedékét, és több mint 1400 gyermek életét teszi teljesebbé a művészet segítségével.