Mindszent rövid története
Mindszent rövid története
A kezdetek
Mindszentpuszta története évezredes története már az ókorban elkezdődött. A II-IV. századból is találtak római kori leleteket. Sztahovics Remig, bencés történész szerint volt Mindszent környékén, a Pusztaszentegyházi dűlő dombján egy kis római telep. Ez a hely ettől kezdve folyamatosan lakott lehetett. Az itteni római romokra épültek a későbbi települések. A népvándorlások korából is számos tárgyi emlék került elő.
Honfogalás
Erről a korszakról a néhány régészeti lelet mellett egy szép „regényes történeti rajz” is szól. Horvát István (1784-1836) történész, tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója írta az Árpád Pannónia hegyén című művét, melyben fontos helynek említi Mindszentet. Az Aurora 1822. számában megjelent írás szerint itt döntő, nagy csatát vívott a honfoglaló sereg. A győzelem után „hirűl adatott az is mindenüvé, hogy a’ győzedelem heted napára nagy Áldomás, vagyis Hála Áldozat, fogna tartani.” Árpád vezér ezért összehívta az ország minden részéről a honfoglalókat. „A’ viszsza érkező hadak a’ Mindszenti és a Mező-Örsi téren, hol új országot és halhatatlan nevet küzdének, Táborba szállottak nyughatatlanúl várva a’ heted nap hajnalát.”
Árpádok kora
A honfoglalás korát követő időkről már történeti források tanúskodnak. A régi Mindszent a mai településtől dél-nyugatra, a Vezseny-ér bal partja fölött lehetett. Mindszentpuszta történetét általában a III. Honorius pápa által Uriás szentmártoni (pannonhalmi) apátnak írt levelével szokás kezdeni. Ebben említi Néma falut Mindenszentek templomával. „Nema cum ecclesia omnium sanctorum”. Az oklevél 1225. május 25-én kelt. Mindszentpuszta innen eredeztethető, a falu ünnepe ma is Mindenszentek ünnepe. Régi templom állt a Szentegyházi dűlőben, ahol a régi Mindszent feküdt. A feljegyzések szerint ennek romjaiból épült a mai mindszenti templom is.
Mint önálló falut említik a források 1235-ben is. A tatárjárás 1242 februárjában ért ide. Pannonhalmát nem tudták elfoglalni, de a környéket, így valószínűleg Mindszentet is feldúlták. A lakók gyorsan visszatelepedtek, mivel már 1252-ben vannak adatok az itteni birtokosokra. Később pedig királyi embereknek említik a Bolgen nemzetségből Mindszenti Jánost.
Mindszenti nemesek
Az itt lakóknak pedig a peres ügyeiből kiderül, hogy számos kiváltságuk volt a pannonhalmi szőlők művelésére, adókedvezményre. Ezt a szabadságukat a mindszenti nemesek több alkalommal is megvédték (1324-ben és 1358-ban). A Bolgen-Mindszenti-család mellett nemesek voltak még itt a Feyes-, az Ispán, az Eölbey, a Némay és a Szapáry-család tagjai is.
Török idők
A mohácsi csata után, majd 1529-ben is feldúlta a török a környéket. A járás 1543-ban lett a hódoltság része ezután négy évszázadig Pusztai járásnak nevezték A csatározások folytatódtak, a török Győrt 1594-ben foglalta el, Pálffy Miklós 1598-ban pedig visszavette.
Mindszentet az 1609. évi összeíráskor lakott településként említik. Az ezt követő évtizedekben számos alkalommal volt a török portyázásának áldozata Mindszent is.
Érdekes módon nem csak pusztítás, de építkezés is történt a hódoltság éveiben. Néma falu ura, a fejérvári Husszain herceg ugyanis imaházat épített a Szentegyházi-dűlőben, a régi mindszenti templom helyén 1626-ban. Ennek romjai még XIX. században is 5 láb magasak voltak. Ez lehetett az az épület, amelynek megtalálták 10 öl hosszú és 5 öl széles (vagyis kb. 20x10 méteres) maradványait. Amikor a mai templomot építeni kezdték, 1820 táján annak összes köveit kiszedték a földből és felhasználták az építkezéshez.
Időnként teljesen elnéptelenedett a falu, mivel a földesúr kegyetlenül bánt a lakosokkal. Az 1619. évi összeírás nem említi, de például 1627-ben már a mindszentiek „ispájájok Fejérvárott Szakad Ibrahim, ki noha őket a velök kötött summálásban imígy-amúgy megtartja ez ideig, mindazonáltal mivelhogy csak két házas ember lakja az falut és keveset fizethetnek, ugyan elvonta 1 lovukat bírságnak színe alatt, és most is nála tartván, sőt fenyegetéssel és rút undok szitkokkal rettenti őket, hogy az faluról elfussanak és pusztán hagyják, mert ő neki az puszta faluról lenne több haszna, ha ők ott nem laknának, és ugyan nem is lakhatnak rajta, ha adójokat és szolgalatjokat az régi állapotra nem oszlatják.”. Két évvel később, 1629-ben azonban bizonyosan lakták, mert porta- vagy szultán-adót fizetett Mindszent. Két évtizeddel később is éltek még itt, 1648-ban a törökök elraboltak egy lányt, akit a mindszentiek pénzért kiváltottak a rabságból. A következő évről fennmaradt feljegyzés szerint Mindszent egy részét Abdi spáhia birtokolta.
Az újjáépítés
A török hódoltság idején megerősödött a protestantizmus Mindszenten is. A keresztény felekezetek közti hitviták a török kor után is folytatódtak. Adat van arról, hogy 1656-ben Musay Gergely püspök Radisics Mihályt avatta fel lelkésznek a Mindszentre. 1671-ben protestáns prédikátor volt Mindszenten. 1697-ben pedig a katolikus papot elűzték, plébániáját elfoglalták, melyet később szász katonák égettek fel.
1700-ban aztán a prédikátort űzték el és a templom a katolikusoké lett. A hódoltság utolsó éveiben, 1683 és 1689 között megszenvedte a környék a német és a török csapatok dúlásait egyaránt. Aztán a kuruc időkben, 1704-ben Heister 1704-ben elfoglalta Pannonhalmát, ekkor szintén nagy pusztítást vittek végbe Mindszenten is. A környéket elárasztó csapatok ellátásához falvaknak hozzá kellett járulniuk. Mindszent számára 8 szekér széna, 8 vágómarha, 300 kenyér, 70 mérő zab beszolgáltatását rótták ki. Ebben az időben volt birtokos a faluban Bolfarth Ádám (†1710), a mártírhalált halt kuruc ezredes.
1784-ben 220 lakosa volt a falunak. 1808-ra már véglegesen megváltozik a felekezetek aránya a katolikusok javára: 219 katolikus és 39 kálvinista lakik itt ekkor.
A török idők utáni újjáépítés és újrarendeződésnek része volt, hogy a régi birtokosok (pl. a Némay, Szapáry-család) után újak kerültek Mindszentre. Kivétel talán egyedül a Hamar-család volt. Ők már a XVI. században győri nemes családok között vannak említve. A későbbi birtokosok közül beházasodott a Hamarokhoz például a bábai Bay és a Kálóczy-családok több tagja is. Megjelent a Hunkár- és az Aranyossy-család is mint mindszenti birtokos.
A XIX. században
A Bay-családnak mint mindszenti birtokosnak első említése 1749-ből származik. A későbbi évtizedek alatt egyre több birtokot szereztek. Az 1800-as évek első felében pedig a család több tagja lett a vármegyének tisztviselője.
Bay Sándor (1771-1856) 1797-ben a felkelt nemesség alkotta győri lovasság élelmezési tisztje, majd 1808-ban főhadnagya volt. 1803-ban főszolgabíróként említik.
Bay Gáspár (1784-1872) a bácsai prediális szék jegyzője; 1820-22 között megépítteti a mindszentpusztai templomot; 1830-ban mutatja be a Borsod vármegye által 1830. május 19-én tartott közgyűléséből kiállított nemesi bizonyítványt Győr vármegye közönsége előtt; 1833-ban táblabíró, majd 1842-45-ig Győr vármegye másodalispánja volt. A katolikus iskola a Bay Gáspár által adományozott épületben létesült 1834-ben.
Bay-lányt vett feleségül péteri és téti Takács József is. Az első magyar könyvkiadó, a Magyar Minerva gazdája Téten lett birtokos és a mindszenti Bay-sírboltba temetkezett 1821-ben. Róla részletes életrajz található a nevezetes mindszentiekről szóló részben.
Bay Antal (1820-1848) Bay Gáspár fia volt. 1848-ban megválasztották országyűlési képviselőnek. Róla részletes életrajz található a nevezetes mindszentiekről szóló részben.
Az 1848-49-es szabadságharcból a mindszentiek is kivették a részüket. Az 1849-es mozgósítás során bevonult négy mindszenti honvédről maradt fenn adat illetve Gilly Károly mindszenti születésű honvédtisztről is.
Kálóczy Lajos (1819-1898), a reformkor, 1848-49 és a kiegyezés korának kiemelkedő politikusa is itt, mindszenti kúriájában élt évekig.
A gyarapodó Bay-család 1870-ben megépítette mindszenti „rezidenciáját”, ekkor építette Bay Géza a kastélyt a falutól délre a Vezseny-ér mellé. Ez egy kis gazdasági központ volt. Angolkert vette körül, de volt itt télikert, a patakból felduzzasztva halastó is. Bay Géza (1847-1903) főispáni titkár is volt; több ízben országgyűlési képviselő (1875, 1878); Ráczalmáson és Töltéstaván volt birtokos; a Magyar Iparművészeti Társaság tagja; Ráczalmáson temették el.
Az évszázad vége felé az iskola szűkké vált, ezért a közbirtokosság költségén új a mai faluház helyén épült az új, kéttantermes iskola 1880-ban.
A mindszenti kastély nevezetes vendége volt 1890-ben Ferenc Ferdinánd, a trónörökös. Hadgyakorlatot tartottak a környéken és augusztus 14-től szeptember 6-áig vendégeskedett itt.
A XX. század
1919-ben, a proletárdiktatúra idején a Bay-család pokvári és mindszenti kúriájára is rátették a kezüket a kommunisták. „Gondnokot” neveztek ki, a kastélyok ruha- és fehérneműkészleteit rekvirálták. Ekkor már bérlők kezén volt a mindszenti Bay-birtok, Bay Antalné és Bay Ödön a pokvári kastélyban, Bay Géza pedig rácalmási birtokán gazdálkodott.
Az iskolában az egyre népesebb diákok számára újabb tantermeket alakítottak ki. Ekkortól már két tanító is (Baky István és Jászai Jolán) foglalkozott a gyerekekkel.
Az iskola, annak tanítói és a kántor szervezték a falu közösségét. Jól jellemzi a korszakot a Győri Nemzeti Hírlap 1937. február 21-i riportja:
„Mindszentpuszta a Bábai-Bay-ak a Szalacsy és az Aranossy család pátriája közel 4000 katasztrális hold után adózik. Nagyobb földjük van itt a Borostyán, Skerlanitz és a Hegyi családoknak is, azonkívül itt terül el a szombathelyi szeminárium 1200 holdja, amit Farkas Dénes földbirtokos bérel. A falu lakói 1-2 holdas gazdák, vannak akik bérelnek is földeket, de leginkább az uradalmakban dolgoznak. Így télen azonban a legnagyobb nélkülözések között él közel 10-15 család. Egyébként csendes emberek, vallásosak. Esemény alig van, a csendőrjárőrnek, mely átvonul a falun, dolga itt nem akad. A Hegyi korcsma is csendes, csak vasárnap van élet, amikor meghányják-vetik a hon állapotát. (…)
Az iskolában sok a gyerek, talán azért, mert nagyon szegények az emberek. A tél folyamán a népművelési előadásoknak igen sok a hallgatója. A falu két tanítója, Jakovobits Jenő és Rudas János helyettes kántor igen nagy agilitással dolgozik. Rudas tanító úr boldogan meséli, hogy a kis falusi gyermekek négy szólamra éneklik a Liszt és Halmos miséket, a latin énekeket.(…)
A faluban villanyvilágítás van és késő éjjel, az ég láthatatlan csillagai helyett a villanykörték szürődő fénye őrködött Mindszentpuszta felett…”
A második világháborúban az első légitámadás 1944. március 17-én érte a falut kisebb-nagyobb károkat szenvedett Mindszent.
1945 után a kastélyt kirabolták, berendezését széthordták, az épületet lebontották. Ahogy az országban mindenhol, úgy itt is a nagyobb birtokokat államosították, felosztották, aztán a gazdákat termelőszövetkezetbe kényszerítették. Felszámolták, beszántották Gugh- és Némapusztát.
1956-ban Kiss Sándor mindszenti gazda, megyei kisgazdapárti elnök és Barlavics Ferenc tanító vezetésével nemzeti tanács alakult és a termelőszövetkezetet felszámolták.
A hetvenes években megszűnt az iskola is. Mindszentpuszta, Mezőörs és Pér 1977-ben közös közigazgatási keretek közé került. 1989-ben a közös tanács feloszlásával Mindszentpuszta Pérhez csatlakozott.
NEVEZETES MINDSZENTIEK
Bolfarth Ádám (†1710), mindszenti birtokos. Győrött volt katona, császári főhadnagyként. 1706. február 3-én szökött a kuruc táborba. Utólag aláírta a konföderáció szövetséglevelét. Tehetséges parancsnoknak bizonyult a szabadságharcban. 1706. június 6-án vicecolonellus, agusztus elsején kapitány, 1707. december 30-én colonellus Bottyán seregében, majd 1708. május 15-től Esterházy Dánielnél. A dunántúli harcokban jeleskedő kuruc ezredes, 1710. január 3-án Győrben kivégezték
péteri és téti Takács József (1767-1821), az első magyar könyvkiadó megalapítója és működtetője, pedagógus, költő, nyelvújító volt. Kiadta egyebek között Ányos Pál, Virág Benedek, Pápay Sámuel és Kisfaludy Sándor munkáit. A mindszenti bábai Bay Esztert vette feleségül. Mindszenten nyugszik. Saját művei: Péteri Takáts József költeményes munkáji Bécs 1796.; Péteri Takáts József: Erköltsi oktatások.., Bécs, 1799.; A hazai utazásokról (kéziratban maradt)
Kálóczy Mihály (1787-1855) mindszenti földbirtokos, megyei levéltáros, majd megyei aljegyző
Pócza Ferenc (1756-1828) káptalani jegyző, 1809-ben, Győr francia ostromakor ő mentette meg a győri püspökség levéltárát attól, hogy elpusztuljon a tűzben.
Bay Gáspár (1784-1872) alispán, a mindszenti templom építtetője
Bay Antal a megye közéletében 1845-től részt vett mint a Pusztai járás főszolgabírója. 1848-ban választották országgyűlési képviselővé. Fiatalon, 28 évesen 1848 decemberében elhunyt, Mindszenten nyugszik.
Kálóczy Lajos - A győri 48-49-es eseményeknek egyik kulcsszereplője volt. Képviselőként tagja volt a korabeli parlamentnek. Külföldre menekült, majd hazatért, évekig Mindszenten élt és itt is temették el. Síremléke a mindszenti temetőben található
Bay Géza (1846-1903) mindszenti földbirtokos, országgyűlési képviselő 1870-ben megépítteti a mindszenti Bay-kastélyt. Több ízben országgyűlési képviselő (1875, 1878)
Dr. Hegyi Damján Károly (1889-1945) tihanyi perjel, teológiai doktor. Mindszenten született. Bencés szerzetes lett 1908-ban. 1916-18-ban lelkész a tihanyi bencés apátságban. Tihanyban 1918 és 1919 között gimnáziumi tanár. Komáromban 1919 és 1935 között főiskolai tanár, 1935 és 1941 között tihanyi perjel. Számos írása jelent meg a Katholikus Szemlében és a Pannonhalmi Szemlében. Nyugalomba vonult 1941 után, Balatonfüreden hunyt el 1945. március 16-án.
Farkas Dénes (1884–1973) földbirtokos, gazdálkodó, Püspökalapon és Mindszenten művelte a bérelt földbirtokát. A mindszenti KALOT és az iskolaszék elnöke is vlt. Kisgazdapárti politikus, majd 1947-től a Demokrata Néppárt Zala megyei országgyűlési képviselője, 1956-ban a párt korelnöke.
Kiss Sándor (1896-1975) a Kisgazdapárt Győr megyei elnöke, földműves. Kisgazdapárt megyei elnökeként politizált 1945-től 1948-ig, majd 1956-ban is. Mindszentpusztán is aktív volt 56-ban, tagja volt a helyi nemzeti tanácsnak. Élete végéig megfigyelte a kommunista állambiztonság.
Deák Gergely (1925-1995) a recski kényszermunkatábor rabja volt, 1956-ban a Széna-téri „bányászbrigád” tagjaként harcolt. Szombathelyen fogták el orosz katonák. A börtönből 1967-ben szabadult. Évtizedekig Mindszenten élt, itt is halt meg és a mindszenti temetőben nyugszik.
Hegyi József (1902-1986) mérnök, a hermetika acélablak (1933) és az első magyar alumíniumablak (1949) szabadalmaztatója. Mindszenten született és itt kezdte iskoláit.
Zsumbera Árpád